Barrichello a 300. F1-es nagydíját ünnepli a hétvégén
Barrichello a 300. F1-es nagydíját ünnepli a hétvégén
Áron 2010.08.28. 15:34
Rubens Barrichello, a Forma-1 történetének legtöbb nagydíján rajthoz álló versenyzője a hétvégi Belga Nagydíjon újabb jelentős mérföldkőhöz érkezik, ugyanis a mostani lesz pályafutása 300. F1-es versenyhétvégéje, amin versenyzőként részt vesz. Ebből az alkalomból összegyűjtöttük a népszerű Rubinho karrierjének eddigi legemlékezetesebb momentumait.
Az első Forma-1-es élmény
Rubens Barrichello a szó legszorosabb értelmében egy igazi született versenyző. Édesanyja nyolc hónapos terhes volt, amikor pocakjában a kis Rubensszel az Argentin Nagydíj helyszínére utazott, hogy megtekintse kedvenc sportága aktuális futamát. Barrichello véráramába tehát már magzati korban beivódott a benzingőz szaga, ami innentől kezdve egy életen át rabul ejtette.
Az első verseny
Barrichello anyai felmenői közül korábban többen is autóversenyzésre adták a fejüket, ami nem csoda, hiszen a család az interlagosi aszfaltcsík közvetlen szomszédságában élte mindennapjait, csakúgy, mint a kis Rubinho saját gyermekkorát. Első gokartját hatéves korában kapta anyai nagyapjától, és ettől a pillanattól kezdve végleg determinálva lett a Sao Pauló-i kissrác további sorsa.
Ha már ugyanis volt gokart, azt hajtani is kellett valahol, és erre Barrichello gyerekkorában számtalan verseny kínált kiváló lehetőséget Brazíliában, pláne Interlagos környékén. A kis Rubens nem is tétlenkedett, hatévesen benevezett első gokartversenyére, ahol rögtön a 3. helyen végzett. Ezután második versenyén egy 2., a harmadikon egy 1. hely következett számára, eddig a pontig tehát abszolút egyenes úton ívelt felfelé pályafutása.
Kezdeti sikerek otthon
ADATLAP Teljes név: Rubens Gonçalves Barrichello Születési idő: 1972. május 23. Születési hely: Sao Paulo Állampolgárság: brazil Családi állapot: nős, felesége Silvana Giaffone, két fiuk van, Eduardo és Fernando Lakhely: Monte-Carlo
Az elkövetkező néhány évben Barrichello gyakorlatilag minden gokartversenyt megnyert hazájában, sőt egész Dél-Amerikában, amit csak lehetett. 1989-ben kissé szomorúan bár, de otthagyta gyerekkori szerelmét, a gokartozást, és eggyel feljebb lépett a szamárlétrán, ugyanis a brazil Formula-Ford sorozatban folytatta pályafutását.
Amikor még túl fiatal volt a versenyzéshez
1990-ben végleg belevágott álmai kergetésébe az akkor 17 esztendős Rubens, családját és barátait maga mögött hagyva Európába költözött, hogy itt folytassa pályafutását a majdani Forma-1-es szereplés reményében. Első európai évében rögtön az Opel-Lotus széria bajnoka lett, holott ekkor - 17 éves lévén - elvileg még nem is versenyezhetett volna a sorozatban.
Ő viszont nem tudott várni, versenyezni akart, csak ez az egy dolog érdekelte igazán az életben, ezért megtalálta a kézenfekvő megoldást. Tudniillik, a hozzá hasonlóan május 23-án született, és szintén Rubens Barrichello névre hallgató édesapja jogosítványát bemutatva nyerte el a jogot a versenyeken való indulásra!
Villámgyors út a Forma-1-be
Barrichello a következő évben sem ült a babérjain: 18 évesen megnyerte az európai Forma-3 sorozatot, ahol többek között David Coulthardot is legyőzte. Ezután következett egy rövidke szezon 1992-ben a Forma-3000-ben, valamint egy összetettbeli 3. hely, és a következő évben a még mindig csak 20 éves brazil máris azon kapta magát, hogy egy Forma-1-es autóban ül az 1993-as dél-afrikai idénynyitón, és a Jordan szerződtetett pilótájaként pályára hajt első F1-es nagydíján.
Az első F1-es nagydíjindulás
Ha valaki, akkor Barrichello ma már pontosan tudja, hogy nem csak a húszéveseké a világ, de tény, hogy annak idején különösen szerencsésnek érezhette magát, amikor ilyen fiatalon máris teljesült fő gyerekkori álma, az F1-ben való indulás, ráadásul úgy, hogy példaképe, Ayrton Senna is a mezőnyt erősítette még akkor.
1993. március 14-e volt a nevezetes dátum, amelyet Barrichello bizonyára egy életre a fejébe vésett. Ekkor, a dél-afrikai Kyalamiban hajthatott először pályára egy Forma-1-es nagydíjon, és a dicséretes 14. helyen végzett.
Az első világbajnoki pontok
Bár több alkalommal is pontszerző helyről esett ki a legkülönfélébb technikai meghibásodások miatt, már rögtön az első évében sikerült megszereznie első világbajnoki pontjait a Forma-1-ben. 1993. október 24-én a két pontot érő 5. helyen végzett a szezonzáró Japán Nagydíjon, ezzel első célját máris teljesítette a Forma-1-ben.
Az első pezsgőzés a dobogón
A következő évben a következő célját is valóra váltotta Barrichello azzal, hogy az úgynevezett Pacific GP-n a 3. helyen végzett, vagyis a leintést követően a dobogón ünnepelhetett és pezsgőzhetett a többiekkel. Később bevallotta, az első dobogós hely megszerzésénél sokkal nagyobb örömet és elismerést jelentett számára, hogy példaképe, Ayrton Senna a futam után személyesen gratulált neki a lenyűgöző versenyért, amit futott.
A legnagyobb padlófogás
Még szintén 1994-ben, a soron következő San Marinói Nagydíj szabadedzésén Barrichello hatalmasat bukott, de - bár elvesztette eszméletét és eltört a keze, valamint az orra - szerencsére úgy-ahogy épp bőrrel megúszta az esetet. Szombaton Roland Ratzenberger már nem volt ilyen szerencsés, és tragikus módon életét vesztette a pályán, csakúgy, mint egy napra rá Ayrton Senna, Barrichello gyerekkori idolja, aki miatt kis túlzással el kezdett annak idején versenyezni.
Olcsón megúszta az óriási bukást
A legnagyobb felállás
Mindössze 15 nappal példaképe szörnyű tragédiája után, Barrichello erőt vett magán, és újra autóba ült egy tesztnap keretében. Amint viszont utólag bevallotta, azon a napon, mielőtt autóba ült volna, magában erősen megfogadta, hogy csak és kizárólag abban az esetben folytatja autóversenyzői pályafutását, ha akkor és ott gyorsabb tud lenni, mint addig bármikor.
Mindez 1994-ben történt, Barrichello akkor 18 versenyt tudott a háta mögött, most 2010-et írunk, és épp a 300. F1-es nagydíjára készül. Ennek fényében, azt hiszem, felesleges külön ecsetelnünk annak a bizonyos tesztnapnak a végeredményét...
Az első pole pozíció
Barrichellót innentől kezdve még inkább fűtötte a bizonyítási vágy, és kicsit talán Sennáért is versenyzett, mindent elkövetett, hogy példaképe nyomdokaiba lépjen, és versenyzésével méltó emléket állítson neki. Még Senna halálának évében, a Belga Nagydíj szombati kvalifikációján megszerezte pályafutása első F1-es pole pozícióját, ezzel a harmadik nagy célt is teljesítette, amit Forma-1-be való megérkezésekor maga elé kitűzött.
Az első győzelem
"Sosem fogom ezt a napot elfelejteni. Rengeteg kockázatot vállaltam, de már annyira akartam a győzelmet, hogy abroncs nélkül is köröztem volna a siker érdekében. Az utolsó körben csak énekeltem, és arra figyeltem, nehogy valamit hibázzak. Nem akartam elhinni, de tudtam, hogy meg tudom csinálni. Sokat vártam rá, és végül sikerült. Azt hiszem láthatta mindenki, mi szakadt fel bennem, miközben átvettem a győztesnek járó díjat és eljátszották az én tiszteletemre a brazil himnuszt."
A negyedik nagy cél, a Forma-1-es nagydíjgyőzelem megvalósulására már valamivel többet kellett várnia, de végül 2000-ben, első Ferrarinál töltött évében ez is megadatott neki a Német Nagydíjon. Barrichello számára első F1-es győzelme nemcsak amiatt marad örökre emlékezetes, mert az első volt a sorban, hanem azért is, mert felejthetetlen körülmények között született.
A brazil pilóta ugyanis a versenynek egy szombati technikai probléma miatt csak a 18. helyről vághatott neki, ám amikor néhány körrel a leintés előtt leszakadt az ég, egyedül ő maradt kinn slick gumikon a pályán, és merész húzása meghozta számára a várva várt sikert, az első F1-es futamgyőzelmet.
Az emlékezetes első győzelem
A mélypont
"Legszívesebben mindenkivel kiabáltam volna, de tudtam, aláírt szerződésem alapján megtehették ezt velem. Alig tudtam visszatartani a könnyeimet, és hihetetlenül jólesett, amit a szurkolók tettek az eredményhirdetésnél. Csak azért maradtam ott, mert a legjobb autó volt az övék a Forma-1-ben. Én mindig csapatjátékos voltam, és pontosan tudom, ebben a sportágban mindig volt és lesz csapatutasítás, akár tiltják a szabályok, akár nem. Nem vagyok álszent, hogy másként nyilatkozzak erről."
2002, Osztrák Nagydíj - ki ne emlékezne rá?! A Michael Schumacher mellett a Ferrarinál amúgy is a másodhegedűs szerepkörébe kényszerített Barrichellót a csapatrádión keresztül arra utasították kenyéradói, hogy a bajnoki cím érdekében engedje át a győzelmet csapattársának. Barrichello bár megalázva érezte magát, és rendkívül neheztelt a döntés miatt csapatára, végül engedelmeskedett, és látványos módon, közvetlenül a leintés előtt a célegyenesben engedte maga elé Schumachert.
Barrichello mindezzel együtt pályafutása kétségkívül legeredményesebb éveit köszönheti a Ferrarinak, az olaszokkal közösen öt konstruktőri világbajnoki címet szereztek, miközben Barrichello két ízben is (2002 és 2004) az egyéni pontverseny 2. helyén zárt csapattársa mögött.
Visszavonulás helyett másodvirágzás
2006 elején Barrichello a Honda csapatához szerződött, és a következő három idényt a japán istállónál töltötte, ám amikor a csapat 2008 végén váratlanul bejelentette kivonulását a Forma-1-ből, az akkor már 36 éves brazil pilóta pályafutásának folytatása is erősen veszélybe került.
Végül Ross Brawn révén a csapat megmenekült, és Barrichello egykori ferraris csapatfőnöke természetesen a rutinos brazil szolgálataira is számított a folytatásban. Kettejük gyümölcsöző együttműködésének 2009-ben egy újabb közös konstruktőri világbajnoki cím lett az eredménye, miközben életében először, Barrichello is végig versenyben volt az egyéni világbajnoki cím megnyeréséért, ám végül csapattársával, Jenson Buttonnal szemben alulmaradt. Az ötödik, és végső nagy cél, az F1-es világbajnoki cím egyelőre tehát továbbra is csupán álom maradt a brazil számára.
Jó az öreg a háznál
"Mindig is szerettem volna a Williams pilótája lenni, és lám, ez az álmom is teljesült. A csapat segít nekem, mellettem áll, semmi másra nem kell koncentrálnom, csak a munkámra. Nagyon boldog vagyok a Williamsnél. Közös céljaink vannak még, éppen ezért szóba sem jöhet a visszavonulás. Majd egy nap, amikor úgy érzem, fizikailag nem állok készen, és az edzés, valamint a futás sem megy ugyanúgy, akkor befejezem. Ám most még azért küzdök, hogy a Williams újra futamot nyerhessen."
Az idei év elején Barrichello a Williams csapatához szerződött, ahol sokan féltették attól, hogy a GP2-es bajnokként a Forma-1-be érkező újonc tehetséggel, Nico Hülkenberggel így, 38 évesen alaposan meggyűlik majd a baja. A rutinos brazil az idény eddigi futamain ezzel szemben bizonyította, jó az öreg a háznál, és csapata egyértelmű húzóembereként eddig kereken háromszor annyi pontot szerzett idén, mint fiatal csapattársa.
Barrichello így aztán a hármas szám bűvöletében, 30 ponttal a tarsolyában készülhet pályafutása 300. Forma-1-es nagydíjára. Az eddigi 299 F1-es futamán egyébként összesen 637 pontot szerzett, 11-szer ünnepelt a dobogó legfelső fokán és 14 alkalommal szerezte meg az aktuális verseny pole pozícióját. Álmodd tovább, Rubens!
Rubens Barrichello Forma-1-es pályafutásának fontosabb adatai: Debütálása:
1993, Dél-Afrikai Nagydíj
Eddigi csapatai:
- Jordan (1993-1996)
- Stewart (1997-1999)
- Ferrari (2000-2005)
- Honda (2006-2008)
- Brawn GP (2009)
- Williams (2010-)
Nagydíjrajtok:
299
Futamgyőzelmek:
11
Legjobb világbajnoki helyezés:
2. (kétszer)
Dobogós helyezések:
68
Pole pozíciók:
14
Leggyorsabb körök:
17
Világbajnoki pontok:
637
Az idézetek a Williams magyar szponzora, a Hell sajtóanyagában jelentek meg
AJÁNLOM AZ OLDALT
