Badoer 1971. január 25-én látta meg a napvilágot az olaszországi Montebellunában. Karrierjét olasz gokart bajnokként kezdte, majd a Forma-3000-ben is bajnokként végzett 1992-ben (4 győzelem, 5 pole pozíció), a Team Cryptonnal versenyezve. 1991-ben Forma-3 Masters-ben két futamon állt rajthoz, 4. és 12. helyet érte el.

1993-ban következhetett a Forma-1. A Scuderia Italiánál debütált, a Ferrari-motor hajtotta Lola kasztnis autó azonban nagyon gyengén ment. De így is rendszeresen jobb volt csapattársánál, Michele Alboretónál, 1994-re meglepetésre mégiscsak Badoernek jutott a tesztpilótai poszt a kisebb Scuderiánál. Első Forma-1-es évében produkálta eddigi pályafutása legjobb eredményét, amikor az 1993-as San Marinó-i Nagydíjon hetedikként ért célba, ám mivel egészen 2003-ig csak az első hat befutó kapott pontot, az olasz lemaradt az utolsó pontszerző helyről. Összesen 12 versenyen állt rajthoz ebben a szezonban, ebből hatszor azonban nem láthatta meg a kockás zászlót, mert egy kiesése kivételével minden alkalommal a technika mondta fel idő előtt a szolgálatot. A magyarországi futamon saját hibája miatt kellett kiállnia a versenyből egy kicsúszást követően.
 

A Ferrari hűséges eminenciása

A Minardival való egyesülést (Minardi Scuderia Italia) követően legközelebb 1995-ben vezethette a másik autót, amikor is Alboreto kiszállt a Forma-1-ből. A csapat azonban akkor is nagyon gyenge lábakon állt anyagilag, és ez az autó teljesítményén is meglátszódott. Az M195 kódjelű versenygéppel ebben a szezonban a legjobb eredménye két 8. helyezés volt, az egyiket a Kanadai, a másikat a Magyar Nagydíjon érte el.
 

Aktív éveiben egy szezonnyitót sem tudott befejezni, igaz 1996-ban nem is kvalifikált az évadnyitó ausztrál futamra. 1996-ban már a Forti Grand Prix-nél versenyzett, Andrea Monterminivel az oldalán, ám sem az első, sem a második Ford motoros konstrukció nem vezetett eredményre. Ebben az évben csak hat versenyen állt rajthoz, és csak kétszer ért célba (11. hely Brazíliában és 10. hely San Marinóban).

Ugyanabban az évben a monacói futamon kiütötte Jacques Villeneuve-öt, ezért első felindulásból két versenyre elmeszelték, mellette pedig kiállítottak számára egy 5000 dollár befizetésére felszólító csekket. Badoer ennek ellenére a következő négy versenyhétvégén még megjelent a Fortival, igaz a francia futamról ő is és Montermini is kiállt a Cosworth motorok meghibásodása miatt. Nagy-Britanniában nem tudták kvalifikálni magukat a versenyre, a 11. fordulót pedig már anyagilag sem tudták vállalni, így Németországba már el sem utaztak Badoerék. 1997-ben a FIA GT bajnokságban 7 futamon állt rajthoz.

1998-ban Badoer már a Ferrarinál szerepelt tesztpilótai státuszban, mígnem 1999-ben ismét a Minardi-Fordhoz vezette a sors, versenyezni hívták a régi csapatához. A szezonnyitón váltógondok akadályozták meg abban, hogy végigérjen. A második fordulóban, a Brazil Nagydíjon Stéphane Sarrazint ültették a helyére, de a francia sem tudott csodát tenni, a következő versenyen, Argentínában pedig már ismét Badoer ült a Minardiban. Csapattársa, Marc Gené is vegyes eredményekkel szolgált a 99-es szezonban, igaz ő csak hatszor esett ki, ellentétben Badoerrel, aki kilencszer kényszerült feladni a küzdelmet. Gené az Európai Nagydíjon a pontszerző 6. helyen ért célba. Badoer ugyanekkor sokkal jobb helyen állt, a 4. helyen haladt, amikor 13 körrel a futam leintése előtt a váltó tönkretette az olasz minden reményét, nem csoda, hogy zokogásban tört ki a pálya szélére leparkolt autó mellett gubbasztva. Badoert legtöbbször a váltó meghibásodása akadályozta, de a felfüggesztés, ütközések és kicsúszások okozta kiesések is felkerültek a listára.
 

Badoer ugyanis egy dologban csúcstartó a Forma-1-ben: rajta kívül soha senki nem teljesített még 48 futamot pontszerzés nélkül. Most változtathat ezen. A valenciai verseny napján, augusztus 23-án lesz 16 éve, 5 hónapja és 10 napja, hogy megfutotta élete első Forma-1-es versenyét. Ezt a rekordot (az első és utolsó futam közt eltelt idő) tekintve, mindössze ketten előzik majd meg: Riccardo Patrese (16 év 8 hónap 8 nap) és Alain Prost (16 év 5 hónap 16 nap). És, ami szintén döbbenetes: ő lesz a második azon a ranglistán, amely a legtöbb kihagyás után visszatérő versenyzőket rangsorolja. Csak Jan Lammers előzi meg, a holland 10 évet és 3 hónapot hagyott ki, miután 1982-t követően 1992-ben visszatért a pályára. Badoer 9 évet, 9 hónapot és 24 napot hagy ki.

Utolsó Forma-1-es szezonjától sokkal többet remélt Badoer. Mivel ekkor már a Ferrari tesztpilótája volt, arra számított, hogy Michael Schumacher Brit Nagydíjon elszenvedett kettős lábtörése után őt ültetik az akkor még csak kétszeres világbajnok tűzpiros autójába. Ehelyett a maranellóiak Mika Salót választották, Badoernek így a hétvégi Európa Nagydíjon tíz év elteltével most nyílik először alkalma arra, hogy versenyezhessen a Ferrarival.

Ugyanakkor vannak, akik erősen kétkednek abban, hogy a tesztpilótából versenyzővé avanzsált 38 éves Badoer eredményes lehet beugróként. A háromszoros világbajnok Niki Lauda szerint a maga 60 évével ő is képes lenne a mezőny végén kullogni, merthogy az osztrák erre számít Badoertől.

Badoer lelkesedését azonban a hosszú várakozás sem törte meg, szorgalmasan, alázattal rótta az elmúlt évek tesztnapjain a kilométereket, melyekből mára közel 132 ezer km-t gyűjtött össze. Kétszer annyit, mint amennyit Schumacher a versenyek alatt megtett, persze a körülmények aligha összehasonlíthatóak. Ráadásul az olasz az F60-ast még egyszer sem vezette, a korábbi Ferrariknak viszont minden rezdülését ismerte.

Rendkívül visszafogott és csendes pilótának tartják, aki szinte kirí a Forma-1 nyüzsgő világából. De ami ennél érdekesebben cseng néhány fülnek: 15 év elteltével ismét olasz pilóta fog versenyezni az olasz márka színeiben, 1994-ben Nicola Larini esetében volt erről utoljára szó a Ferrarinál, akkor is csak két futam erejéig.